Képes beszámoló egy gyerekszoba rendberakásáról

2015. 06. 17.

A kedd reggelünk majdnem a szokásos módon zajlott: későn ébredtünk, mert lenyomtam az ébresztő órát. Gyors készülődés után táskákkal megpakolva elindultunk az oviba, majd továbbmentünk az iskolába. A különbség más napokhoz képest azt volt, hogy ezután az extra csomagommal a kezemben egy budapesti családi házba tartottam, Éva felkérésére a kislánya szobáját tettem rendbe. Ez a bejegyzés egy képes beszámoló a rendrakós napról.
 

Előkészületek

Telefonon egyeztettünk a rendrakás részleteiről: hol rakjak rendet, milyen időpontban tudok menni, és nagyjából mennyi időt vesz igénybe a pakolás. Éva kislánya a megbeszélt időpontban iskolában volt, ezért megkértem, hogy mondja el a lányának mire készülünk, és kérdezze meg, van-e valamilyen kérése ezzel kapcsolatban.

Anya és lánya a telefonbeszélgetésünk után a következő dolgokban állapodtak meg:

      1. Csak azt dobhatom ki, ami tényleg szemét.
      2. Azok a játékok és könyvek maradjanak a szobában, amiket használ a kislány. Minden más, amire nincs szükség a szobában, a padlásra fog kerülni.
      3. Az íróasztalnak legyen meg az asztal funkciója.

 

A rendrakás napja

Helyszín: Budapest XVI. kerület, családi ház
A szoba: kb 15 m2, a lakója egy 7 éves iskolás kislány
Tervezett munakidő: 2-3 óra

Papírdobozokkal, szemeteszsákokkal felszerelkezve érkeztem, amiket a holmik szortírozásához, és szemétgyűjtéshez használtam. Nálam volt még egy információs lap a telefonbeszélgetés részleteiről, és a fényképezőgép is majdnem bekerült a csomagomba.

Pakolás előtt képeket készítettem az előtte állapotról, hogy pontosan lássuk mi, és hogyan valósult meg a pakolásból. Az előtte kép arra is jó, hogy rögzítsük, mi az, amit többé nem szeretnénk látni.

korkepelotte
 
Amikor körbenéztem a szobában rögtön láttam, hogy milyen sok tároló van, amik rengeteg holmit elnyelnek, ha megfelelően vannak használva. Megvolt tehát az irány, a holmik átválogatása után a meglévő tárolók maximális kihasználásával alakul ki a rend.

A munkát az íróasztalnál kezdtem, kupacokba gyűjtöttem az írószereket, papírokat, tankönyveket. Ezután jött a válogatás, és a megfelelő tárolók megtalálása.

iroasztale
 
A fa fiókos tárolóba kerültek az írószerek csoportosítva: ceruzák, tollak és szövegkiemelők, zsírkréták, vastag filctollak, csillámos filcek és tollak. Ez a tároló az íróasztalra került, hogy rajzoláshoz és íráshoz kéznél legyen. Egy külön ceruza tartóba összeraktam egy alap készletet tanuláshoz: tollat, ceruzákat, ollót. Egy radír és hegyező is került az asztalra. A mintavágó ollók, tartalék radírok, hegyezők, jegyzetlapok szintén egy fa fiókba kerültek. A sima filctollakat papírdobozba tettem, mert rengeteg volt belőlük.

iroasztalu
 
A könyvespolc és a fiókos tároló rendszerezése, majd az ablak alatti játékhalom felszámolása volt a következő lépés. (Előtte fotó, ezért nincs rend az íróasztalon)

elotte5
 
A könyvespolcról Éva segítségével kiválogattam azokat a könyveket, amik az ovis korosztálynak valók. A helyükre a szoba több pontján heverő iskolásoknak való olvasnivalók kerültek. A polc tetején lévő játékokat, és papírokat a megfelelő kupacokba raktam, majd ezek a megfelelő tárolókba kerültek.

A fiókos elemekből Évával kiválogattuk a babás játékokat. Az egyik nagy fiókban helyet kaptak a lego dobzok, és összeszerelési útmutatók. A másikból “turkálós fiók” lett, ide sokféle apró játék került, vegyesen, csoportosítás nélkül. Kicsit olyan, mint a zsákbamacska, belenyúlsz és nem tudod mi akad majd a kezedbe.
A kisebb fiókokba tetoválások, gumikarkötő készítő szett, matricák, fa csipeszek kerültek.

konyvesfiokosu
 
Az ablak alól a játékok nagy része a babás, tárolandó játékok kupacába került. A többit tárolókba, polcra pakoltam. A fiús játékokat ismerem, ezért több számomra beazonosíthatatlan apróbb játékról megkérdeztem Évát, hogy milyen szett része. Most már elmondhatom, hogy nem csak a tévében láttam Monster High-t és Littlest Pet Shop-ot. A legok a nyitott papírdobozok helyett három műanyag zárható dobozba lettek pakolva. A dobozok pedig polcra kerültek. Pakolás után az ablak alatti rész ilyen lett:

ablakalattu
 
A fiókos szekrény és egy kisebb polcos bútor között lakó plüssöknek is új helyet kerestem. A kicsik a legoktól felszabadult tető nélküli műanyag dobozba költöztek, a nagyokat a rendrakás legvégén a szoba különböző pontjain helyeztük el. A térben álló kis fiókos szekrényt, és a nyitott polcos szekrényt a falhoz toltuk a fotel mellé.

olvasojatszoresze

olvasojatszoreszu
 
Az ágy mellett lévő kisasztalról elpakoltam az újságokat és a papírokat, alatta nagyrészt üres dobozok voltak, ebből néhány a szemétbe került, egy különösen szép darab pedig az ágy végéhez, egyenlőre üresen.
Végül a fekete asztalt kicseréltük fehérre, mert valójában az tartozik a szobába. Az asztal alá tettem a kisebb plüssökkel telepakolt dobozt.

agye

agyu
 
A rendrakás végül 4 óra volt, a végeredmény pedig ilyen lett:

korkeputana

A tárolásra összeszedett holmikat odakészítettük a padlás feljáróhoz, a szemét pedig ment a kukába.

Néhány nappal a rendrakás után beszéltem Évával, a kislánya nagyon örült a rendezett szobának, és a rendrakás óta eltelt napokban törekszik arra, hogy meg is maradjon a rend.

Share

Hozzászólások

  1. Horváth Orsolya Says: június 17, 2015 at 10:05 du.

    Azért az elgondolkodtató, hogy miért kell segítséget hívni egy 7 éves kislány szobájának rendberakásához… Illet volna már megtanítani neki, hogy a hét végén, nagyobb ünnepek előtt, iskolakezdés előtt és tanév végén maga is igényt érezzen rá, hogy egy tiszta és rendezett szobája legyen.

  2. Nem tudok elég hálás lenni Neked Andi – a rendteremtésért! 🙂

  3. Kovács Vivien Says: június 17, 2015 at 11:32 du.

    Fantasztikus! De azt meg kell, hogy mondjam, amikor elolvastam a tervezett 2-3 órát, és a múltkor feltett “előtte” képre gondoltam, hát… nagyon felnéztem Rád. De még így is, hogy 4 óra alatt lettél kész, nagyon nagyot alkottál! Gratulálok hozzá!

  4. Csányi Andi Says: június 17, 2015 at 11:38 du.

    Kedves Orsolya!

    Köszönöm, hogy felvetetted ezt a témát. Valóban elgondolkodtató a helyzet, és bonyolultabb annál, hogy illett volna megtanítani.

    Egyrészt iskolakezdésre lesz viszonylag stabil a gyerekek téri tájékozódása (fent-lent, előtte-mögötte, jobb-bal), és a rész-egész fogalma is. Ezek a készségek segítik őket a rend fogalmának a megértésében. Amikor egy gyerek érti és meg tudja fogalmazni, hogy számára mi a rend, akkor válik képessé igazán az önálló rendrakásra, és alakul ki benne a rend iránti igény. Nem egyformán fejlődnek a gyerekek, simán lehet, hogy az egyik 7 évesnek ez már megvan, és az is, hogy egy 8-9 évesnél még csak alakul.

    Másrészt a gyerekek sok mindent a szüleiktől tanulnak meg. Egy sokat dolgozó, későn hazaérkező szülőtől lehet, hogy csak gyors és felületes rendrakást fog látni a gyerek. Azt nem, hogy a felhalmozódó holmikat átválogatja, csoportosítja.
    A játékok visszapakolását az oviban megtanulják a gyerekek, de még ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy otthon is meg fogja csinálni. Sőt, én nem egyszer hallottam a fiaimtól, hogy az oviban már pakoltam, itthon nem szeretnék.

    Harmadrészt, mi szülők is a gyerekkorunkból hozott mintákból építkezünk. Aki gyerekként nem látott pozitív példát a rendre, felnőttként küzdelmesnek érezheti a rendrakást. Így pedig nem könnyű egy gyereket rendrakásra tanítani, működő módszereket mutatni.

    Végül pedig, ha az elejétől fogva van egy jól kialakított rendszer a tárolásra, pakolásra, akkor a gyerekek is könnyebben megtanulják a rendrakást. A felhalmozódott holmikat egy felnőttnek is összetett feladat szétválogatni, ugyanez egy gyereknek még hatalmasabb feladat.

  5. Szerintem a rendrakási szokásoknál ne feledkezzünk meg magáról a gyerekről sem. A tesómnak 3 gyermeke van, mind a három ugyanazt a mintát látta, a rendrakási követelmények is ugyanazok voltak… Egyikük rendmániás, a másik kettőnek örökös keresés az élete, mert minden ott marad, ahol kiesik a kezéből… Én is sokat magyarázok az ötévesemnek, de ő még a “semmit nem szabad kidobni” korszakban van, és még a ruhájáról levágott árcímkéket is kincsként őrzi…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.